New York, Washington, Xavier intézet:

Tanja meglepődik a mutáns ifjúságtól. Amint bekiséri Curt a
szobájába,észreveszi,hogy nem fog egyedül lenni.
-Hogyhogy három ágy van a szobában?-kérdezi Tanja
-Mert két másik lánnyal is együtt alszol-feleli Kurt.
A lány  értetlenül néz.
-Még két lány?
-Igen. Lion és Seedaughter.
Ugyanekkor egy másik szobában Farkas és Ciklon csöndesen
beszélnek.
- Minden rendben ment?
-Igen és veled?
- A kölykök jól elvoltak,semmi gond nem volt.Az új lány hamar eljött
veletek?
-Volt valami zűr, de ebbe most ne mejünk bele.
- Miért? Miféle zűr volt?
-Mesélt a múltjáról.
Erre a mondtara Logen elfordul Ciklontól,és a saját fájdalmas múltjára
gondol.

Vissza Curtékhez .
-És minek vagyok én velük együtt?
-Mert biztos megértenek.
-De mégis miért? Miért nincs mindenkinek külön szobája?
-Mert így barátokra és barátnőkre is lelhetnek a diákok,mert a
szobatársuk.
-Tudod én nem voltam még másokkal soha. Honnan veszed, hogy
befogadnak?
-Mert itt minden gyerek mutáns. Megértik egymást,a legtöbb ugyanúgy
elszökött otthonról,mint te.
-De másoknak nem kellet ölnie mint nekem. 
-Ha ennyire megbántad az Úr megbocsájtja tetted.
Az iskola udvarán megáll egy fekete autó. A kocsiból kiszáll egy fiatal
lány,és egy kissé morcos férfi. Curt üdvözli őket.
- Üdv Logen! Kit hoztál? -kérdezi tréfásan Curt
- Ő itt Lion. Elküldték otthonról,és Vadóc talált rá.
Tanja most búskomoran ül az ágyán,és azon gondolkodik,hogy kik
lehetnek a szobatársai.  Ekkor belép a szobába egy fiatal lány.
Egyáltalán nem hasonlít Tanjara. Ahoz képest,hogy kicsapták
otthonról,roppant vidám.Mikor belép a szobába nagyon  meglepődik,de
végül megszólal.
- Szia!
-Hello
-Ki vagy?
-Te ki vagy?
-Lion,és te?
Ekkor Tanja gondolkodóba esik. Mi is az ő neve?
-Nincs nevem
-Olyan nincs. Hogy szólítanak?
-Korcs, Vakarék melyik tetszik jobban?
- Egyik se. Becenenév? Kitalált név? Valami?
-Nekem nincs nevem. Így szólitottak.Vagyis...-ekkor elgondolkodik.-
Démon. Így is neveztek már.
- Ez már sokkal jobb! -mondja Lion,és átnyújt Tanjanak egy csokit-
Tessék. Búskomorság ellen a legjobb módszer.A csokit elfogadja majd
megkérdezi:
- Te hogy kerültél ide?
-Hosszú az én történetem -mondja Lion,és mélyet sóhajt
Tömören szólva anyám elcsapott otthonról,aztán véletlenül mások előtt
használtam a képességem,ezért egy tudós elrabolt. Aztán azt hiszem
megöltem csak hogy kijussak. Nézd!- szól,és lenyomja a földre a
kezét,ekkor kijönnek az oroszlánkarmai- ezért vagyok Lion,vagyis
Oroszlán. És te?
-Nem volt túl hosszú.
-Mert nem meséltem a részleteket.
-Az én történetem egy meggyötört lányról szól aki találkozott egy
kisfiúval aki felingerelte a lányt és...- ekkor megvillantotta két karmát-
sutty,meghalt. Lejött az apja,aki megütött,megvert. Még rám is lőtt.
Leszúrtam. Az volt életem legszebb perce,mert saját kézzel végeztem
kínzómmal. Tetszett?
- Miért kínzott?
-Mert ezt vélte jónak.
- Mocsok! Szadista állat!
-Mit csinált veled az a professzor?
- Ő ültette belém a karmokat. 3 évig műtött,és szinte végig altatva
voltam. Eredeti képességem az az,hogy tárgyakat tudok mozgatni az
akaratommal. Aztán mikor ki akartam szabadulni,pofon vágtam,és erre
kijöttek a karmaim. 5 darab 3 cm mély lyuk van most az arcán.
-A nevelőapámnak meg két lyukkal van átbökve a szíve.
-Közös bennünk,hogy mindketten lyukakat csináltunk a fogvatartónkra -
mondja derűsen Lion.
-A kisfiúnak meg a nyaka van átbökve- szólt búsan lehajtott fejjel
Démon.
- Mivel ingerelt föl? Incselkedett veled?
-Egyszerüen örült.
Lion nagyot sóhajt most.
- Ne gondoljunk a múltra. Éljünk inkább a jelenben. Hiszen a lehető
legjobb helyen vagyunk.
-Nekem múlt kíséri a jelenemet! -csattant fel Démon
- Hagyjuk a témát. Van táskád?
-Minek?
- Akkor holmid sincsen? Mert az nagy baj ha nincsen.Mindjárt jövök!Lion
kiveszi a pénztárcáját,és elszalad. Nemsokára egy aranyos kis táskával
tér vissza,egy szép kis narnacsszínű fölsővel,és egy könyvvel.- Tessék!
Hogy legyen pár cuccod!
-Kössz. Minek a könyv?
- Hogy ne unatkozzál,ha esetleg nem vagyok én vagy Seedaughter itt.